On tour Andorra

Szerdán reggel 9 óra körül indultunk a Népligetből. Kettő szurkolókkal teli busz. Egy emeletes és egy hagyományos busz. Kb. 110-120 szurkoló. Valamivel kevesebb mint 2000 km állt előttünk. Még Nagykanizsán megálltunk, ott is voltak felszállók. Később többször 15-20 percekre Szlovéniában, Olaszországban majd Franciaországban.
Csütörtök délelőtt 10 óra körül érkeztünk Dél-Franciaország tengerpartjára, Cannet en Roussillon-ba. Szállásunk a tengerparton volt. Megérkezésünkor mèg nem tudtuk elfoglalni a szobákat. A csomagokat lepakoltuk a szállodában,majd szabadprogram.
Természetesen a tengerpartra vezetett először az utunk. Tenger megcsodálása közben vettük észre, hogy néhàny szurkoló társunk a tengerbe pyroztak. Jól nézett ki. Feltételezem ott az emberek mèg nem làttak pyrotechnikàt vagy szurkolókat, de lehet egyiket se, mert valaki lelki ismeretesen értesítette a rend éber őreit, akik rögtön ott teremtek, hogy ezek a hooligánok miért akarják felgyújtani a tengert. Ha jól tudom, nem lett a dologból komolyabb intézkedés.
Mivel éhesek voltunk a hosszu út után, rögtön a szálloda melletti étteremben ebédeltünk. Más èttermekben is jártunk, de volt ahol nem tudtak angolul így nem értették, hogy mi tenger gyümölcsei pizzát akartunk enni. De volt ahonnan szimplán csak elküldtek, hogy ott olyan nincs.
Kb. fél 2-kor tudtuk elfoglalni a szállást.
Megérkezésünk után kis idővel beindult a tűzriasztó. Bár tűz nem volt, a pyro füstjét azért érzékelte a rendszer. Így sikerült, na. :)
 Tisztálkodás és kis pihenés után újra elindultunk körbe nèzni a környéken. Kis sétálás és fagyizás után a tengerpartra mentünk. Mi fürödni nem fürödtünk, szàmomra hideg volt a víz és én amugy is kicsit betegen indultam neki az útnak. Bár bokáig bementünk, a hullámok miatt mégis legalább térdig vizesek lettünk.
De többen jól érezték magukat a vízbe, és egy strand foci meccset is lejátszottak. Némi ital társaságában visszamentünk a partra. Pár óra utàn vissza a szállásra.
Este elindultunk, hogy megnézzük milyen ott az éjszakai élet. Több hely megtekintése után, egy kis bàrba maradtunk barátnőmmel koktélozgatni.
Éjfél körül érkeztünk vissza a szállásra.
Az alvással nem volt gond. Rögtön elaludtunk.

Pénteken reggeli után 10 óra körül volt indulás Andorra fővárosába, Andorra la Vella-ba. Kb. 200 kilometerre volt, mégis 4-5 óra volt az utazás, a szerpentines, kanyargós úton több ezer magasba. Nagyon szép látvány volt.
Beérve a fővárosba, már rendőrök vártak minket és díszkiséretet kaptunk. (Lehet az hitték, hogy magunktól nem találunk busz parkolót. :D)
Egyikük felszallt a buszra és szorgosan begyűjtötte a személyi igazolványokat/útleveleket tőlünk, később le is fotózta. Biztos, ami biztos...
Majd kis idő múlva szóltak, hogy mindent vigyünk le a buszról. Busz aljából még a böröndöket is kipakoltatták. Azt hittük, átkutatnak minket. De ők nem annyira drasztikusak... kutyát hoztak. Aranyos kis német juhászt. Bár a kutyust szemmel láthatóan inkább a parkoló és a buszok érdekelték inkább. Pár táskához, böröndhöz oda szaglázott, de amúgy pont nem érdekelte.
Kicsit megalázó volt, hogy a város közepén, két busznyi szurkolót kipakoltattak, és a tűző napon várattak minket. Nem volt túl kellemes... Nem tudom mit akartak találni. Pyro-t? Drogot? Migránst? Mindegy, nem találtak semmmit. Annál azért okosabbak vagyunk ;)
Azért kiváncsi vagyok, ha két busznyi kisnyugdíjjas lett volna, őket is kipakoltatják? Màr nem számit.
A felesleges procedura után, végre elengedtek minket. Annyira elhúzodott a dolog, hogy szinte csak enni és meccsjegyet váltani maradt időnk.
Fél 7 - 7 óra körül volt gyűlekező a Parc Central-ba. Majd onnan közös vonulással mentünk a stadionba. Andorra la Vella is megismerte milyenek a büszke magyar szurkolók. Stadionuk picike volt, kb 3200 fős kis stadion. Aranyos volt. Bár igen furcsa volt, hogy nincs labdafogó háló és,hogy az egyik oldala hiànyzik a stadionnak. (Bocsánat, nem voltam mèg az MTK új stadionjába).
Bemelegìtésnél landolt is nálunk pár labda.
Andorrai szurkolók is èrkeztek. Táncoltak, doboltak. Lehet ott ez a szurkolás módja. Andorra Ultras. :D
Majd elkezdődött a meccs.
Nem akarok sokat írni róla. Minél hamarabb elfelejteni. Aki látta, látta. Aki nem, az örüljön, hogy nem. Úgy gondolom, jogosan vetettük le velük a mezt. Ez a focinak nem nevezhető tingli-tangit tánc, amit a meccsen làttunk, nem érdemli meg, hogy a címeres mezben játszák. Lehet azzal jönni, hogy az EB alatt bezzeg...
Csak aki ezt mondja elfelejti, hogy akik kint voltak a meccsen, és levetették velük a mezt, azok nem azok akik az EB ideje alatt hirtelen a válogatottnak kezdtek drukkolni. Ők előtte is és utàna is és mèg az andorrai meccs után is kiállnak a válogatott mellett.
Nem azzal volt a legfőbb baj, hogy kikaptak, hanem a jàték stìlusával.
Lehet elveszteni egy meccset úgy, hogy vért izzadsz a pályán, és lehet úgy, hogy nem érdekel, csak kimész a pályára és sétálgatsz. A pénzt úgyis megkapod.
Péntek este az utóbbit láttuk.
A meccs egyetlen pozitívuma,mikor pár szurkoló felment a szerpentinen a hegy oldálába és begyújtott pàr tüzet. Innen is köszi nekik. ;)
Meccs után vissza mentünk a buszhoz, bár a sofőrök még pihentek, mi addig ettünk-ittunk, a közeli gyors étterembe.
Mikor végre elindultunk haza. A buszon egy ideig még a meccs volt a téma. De lassacskàn szinte mindenki elaludt.
28 óra volt a haza út. Vasárnap reggel fél 7-re értünk haza.

Összeségében a túra jó volt. Jó volt a társaság. Jól èreztem magam.
A vàlogatottnak továbbra is szurkolok, akàrcsak eddig. És legközelebb is elmegyek akár egy itthoni vagy külföldi meccsükre, amikor tehetem.
Köszönöm Molnár-Tóth Mariannak, hogy egy újabb fergeteges túrát szervezett nekünk.
Köszönöm a Carpathian Brigadnak a meccs közbeni hangulatot.
Köszönöm a buszsofőröknek, hogy levezették ezt a nagy távot.
Egy hatalmas ,életre szóló túra volt.
Sok kedves embert ismertem meg.
Talàlkozunk legközelebb.

Végszóként, egy szurkoló társunkat idéznék: "Jók ezek a túrák, csak azok a kurva meccsek ne lennének."